NKFI K 129186 Szibériai uráli nyelvek etnoszintaktikai vizsgálata
A kutatás célkitűzései
A kutatás szibériai rokon nyelvekben vizsgál elsősorban olyan szintaktikai szerkezeteket, amelyek (ki)alakulása mögött kulturális és/vagy környezeti tényezők azonosíthatók. Elméleti keretként a korábbi etnoszintaktikai leírások szolgálnak (Wierzbicka 1979, és elsősorban Enfield 2002). A fókuszban két nyelv áll, a manysi és a nganaszan, de projektünkben szerepet kap az area más rokon (hanti, más szamojéd) és nem rokon nyelveinek vizsgálata is. A nyelvi anyagot egyrészt az elmúlt években létrehozott nyelvi korpuszok (melyeket részben a kutatás résztvevői hoztak létre), másrészt a vizsgált nyelveken elérhető írásos (főképpen folklór jellegű) források szolgáltatják. Kutatásunkban több olyan szintaktikai szerkezetet vizsgálunk, melyek összefüggéseket mutatnak kulturális/környezeti/pragmatikai tényezőkkel, mint pl. függő vs. egyenes idézés, ditranzitív szerkezetek, téri- és időviszonyok kifejezése, diminutivitás. A vizsgálat természetesen nem szorítható csak az etnoszintaxis keretei közé, a szintaxis mellett kisebb mértékben érinti a morfológiát, lexikológiát is. Vizsgálataink több szempontból is figyelemre méltóak: (1) a kihalás szélén álló veszélyeztetett nyelvekre irányulnak, (2) a magyar nyelv rokon nyelveire irányulnak, (3) az uráli nyelveket beemelik napjaink etnoszintaktikai kutatásaiba, valamint (4) általánosan gazdagítják tudásunkat olyan fontos szemponttal kapcsolatban, hogy az emberi nyelvek milyen típusú és mértékű összefüggéseket mutatnak a beszélők környezeti és kulturális tényezőivel.
Mi a kutatás alapkérdése?
Kutatásunk alapkérdése, hogy a szibériai veszélyeztetett uráli nyelvek szintaxisában fellelhetők-e olyan vonások, melyek a beszélők bizonyos kulturális vagy környezeti tényezőivel hozhatók kapcsolatba. Jól ismert tény, hogy a nyelvek szókészlete egyértelműen reflektál a nyelvet beszélők életére és életterére. Kevésbé ismertek, és kevésbé dokumentáltak azok az etnolingvisztikai kapcsolatok, melyek nem a lexikonban, hanem a grammatika, nyelvhasználat területein jelentkeznek. Hogy ilyenek léteznek, azt bizonyítja már számos - bizonyos fokig ismertebb - tanulmány (gondoljunk pl. a főnévi osztályok, grammatikai nemek ilyen jellegű vizsgálatára). Projektünkhöz részben a grammatika olyan területeinek vizsgálatát választottuk ki, melyek esetében már történtek etnoszintaktikai kutatások (de az uráli nyelvek ezekben nem szerepeltek). Ez egyfajta alapot és keretet jelent a mi vizsgálatainkhoz is. A kutatásunkkal egyrészt általában kívánjuk gyarapítani és finomítani az etnonyelvészeti, s azon belül az etnoszintaktikai ismereteket. Másrészt gyarapítani kívánjuk a szibériai uráli nyelvekhez kapcsolódó tudást is. Mivel a kiválasztott témakörök vizsgálata nem csupán etnoszintaktikai megállapításokat eredményez, úgy véljük, vizsgálataink általánosabb szintaktikai jelentőséggel is bírnak.